Végrendelet elkészítése:
A Ptk. szabályai szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ebből következően a törvény szerinti öröklés – a végintézkedési szabadság elvének elismerésével – csak másodlagos lehet: ha tehát van az örökhagyónak végrendelete, az határozza meg elsődlegesen az öröklés szabályait. Aki máshogyan szeretne rendelkezni a majdani hagyatékáról, mint ahogy az a törvényes rend szerint öröklődne, annak szükséges végrendeletet készítenie vagy készíttetnie. A végrendelet érvényességéhez nem szükséges ugyan, hogy azt ügyvéd ellenjegyezze vagy közjegyző közokiratba foglalja, ám szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A saját kézzel írt, házilag kidolgozott írásbeli végakarat gyakran hibás vagy hiányos lehet, ezért a hagyatéki eljárás során nem biztos, hogy érvényes végrendeletként elfogadható, tehát bizonytalan, hogy érvényesül-e az örökhagyó végakarata. Az ügyvédi segítséggel elkészített végintézkedés formai és tartalmi szempontból is a jogszabályoknak megfelelő lesz, ezzel az örökösök megvédhetők a kellemetlenségektől és meglepetésektől. A végrendelkezés során rengeteg kérdés merülhet fel az örökhagyóban, amire egy ügyvéd pontos választ tud adni. Ismertetem Önnek a hatályos jogszabályokat, a törvényes öröklés rendjét és kialakításra kerülnek az örökhagyó akaratának megfelelő rendelkezések. Az ügyvédi közreműködéssel elkészített végrendeletek a Magyar Ügyvédi Kamara által üzemeltetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba rögzítésre kerülnek a biztonságos őrzés céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt (egyszeri díja 10 ezer forint). Ezzel az örökhagyó biztos lehet benne, hogy végakaratáról az örökösei megfelelő időben tudomást szereznek. Az általam készített végrendeletekből irodámban is megőrzök egy másolatot, így biztosítva, hogy az abban foglaltak érvényesüljenek a hagyatéki eljárás során.
Tartási, életjáradéki, öröklési szerződés:
Tartási szerződéssel a tartásra kötelezett arra vállal kötelezettséget, hogy a tartásra jogosultat a körülményeinek és szükségleteinek megfelelően ellátja, illetve gondozza. Ezért cserébe a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tartásra kötelezett biztosítja a tartásra jogosult lakhatását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén pedig gondoskodik illő eltemettetéséről. Az ellenérték pedig valamilyen vagyontárgy, jellemzően ingatlan tulajdonjoga. Személyesen kell teljesíteni és azt a jogosult is csak személyesen veheti igénybe. Amennyiben ingatlan tulajdonjogát érinti a szerződés, annak érvényességéhez ügyvéd általi ellenjegyzés vagy közokirati forma szükséges.
Az életjáradéki szerződés annyiban különbözik a tartási szerződéstől, hogy ebben a kötelezett nem természetbeni szolgáltatás nyújtására, hanem pénz rendszeres szolgáltatására vállal kötelezettséget a jogosult javára, annak haláláig. Amennyiben a szerződés jogosultja ingatlan tulajdonjogát ajánlja fel ellenszolgáltatásként – bármelyik szerződés esetén –, az ingatlan tulajdonjoga a szerződés megkötésekor átszáll a kötelezettre. Ilyenkor az új tulajdonos tulajdonjogát – a szerződés biztosítása céljából – tartási joggal terhelten jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a jogosult továbbra is az ingatlanban kíván lakni, akkor haszonélvezeti jogot is célszerű egyidejűleg alapítani.
Mivel a tartási vagy az életjáradéki szerződés megkötésekor nem lehet előre meghatározni, hogy a jogosultat milyen hosszú ideig kell a kötelezettnek eltartania, ezeket a szerződéseket „szerencseszerződésnek” is nevezik, annak bizonytalan időtartama miatt. A szerződés megkötésekor nem kiszámítható az sem, hogy arányban fog-e állni a tartásért/életjáradékért kapott ellenérték a cserébe nyújtott szolgáltatás értékével.
Képviselet hagyatéki eljárásban
Amikor haláleset történik a családunkban vagy a közvetlen környezetünkben és az öröklésben érintettek vagyunk, nagyon megterhelő az ügyintézésre koncentrálni. Különösen igaz ez akkor, ha esetleg érdekellentét van az örökösök között és döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy ne érjen hátrány bennünket. Ilyenkor érdemes ügyvédhez fordulni, aki – akár egészen a hagyatéki eljárás leltározási szakaszától – képviseli az érdekeit és megkíméli Önt az ügyintézés fáradalmaitól és a többi öröklésben érdekelt féllel való tárgyalástól. Keressen bizalommal, hogy segítségére lehessek!