INGATLANÜGYLETEK

Minden ingatlanvásárlás előtt álló ügyfélnek azt tanácsolom, hogy a lehető leghamarabb – ideális esetben még foglaló vagy előleg kifizetését megelőzően – vegyen igénybe ügyvédi segítséget. Az ugyanis csak az ingatlan tulajdoni lapjából derül ki, hogy pontosan mit is tervezünk megvenni. Az ügyvéd részvétele garantálja, hogy az ügyfél döntése ne csak érzelmi alapon nyugodjék, hanem a racionalitás és az objektivitás is kellő súllyal megjelenjen az ügyletben. Fontos, hogy a felek szakszerű tájékoztatást kapjanak és tisztában legyenek a lehetőségeikkel, kötelezettségeikkel, illetve döntéseik következményével.

 

Ingatlanok adásvételénél egyablakos ügyintézést vállalok, mely – a közvélekedéssel ellentétben – nemcsak „egy papír” elkészítését jelenti, hanem egy komplex szolgáltatáscsomagot a következő elemekkel:

• e-hiteles tulajdoni lap beszerzése (költsége: 3 600,- Ft/ingatlan);
• szükség esetén térképmásolat beszerzése (költsége: 2250,- Ft/ingatlan);
• szükség esetén társasházi alapító okirat és SZMSZ beszerzése;
• önerő megfizetéséről szóló igazolás kiállítása (pénzintézeti finanszírozás esetén);
• ingatlan-nyilvántartási bejegyzés engedélyezéséről szóló nyilatkozat ügyvédi letétben történő kezelése;
• önerő, foglaló ügyvédi letétben történő kezelése;
• NAV-adatlap kitöltése és beküldése;
• a szerződés banki feltételeknek történő megfeleltetése;
• a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti intézkedés;
• kiskorú fél esetén gyámhatósági ügyintézés;
• termőföld adásvétele esetén a jegyző előtti kifüggesztési eljárás elindítása,
• az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés utólagos ellenőrzése.

 

1. Adásvételi szerződések

Adásvételi szerződés kötése esetén a vételárban történő megegyezés mellett még számos járulékos kérdésben rendelkezni kell a szerződésben, tehát azokban is megállapodásra kell jutnia a feleknek. A leggyakrabban előforduló kérdések a következők:

• Foglaló, vagy előleg?

Ingatlanügyletek esetében a megállapodást a felek előleg vagy foglaló átadásával szokták biztosítani addig az időpontig, amíg az adásvételi szerződés elkészül, és aláírásra kerül.

Az előleg és a foglaló között jogkövetkezményeit tekintve az ügylet meghiúsulása esetén van különbség. Az előleg meghiúsulás esetén visszajár a vevőnek mindenféle levonástól, szankciótól mentesen. A foglalónak ezzel szemben szankciós jellegű jogkövetkezményei vannak. Ha az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem jön létre, akkor az eladó az adott foglaló összegét kétszeresen köteles a vevő részére visszatéríteni. Ha a vevőnek felróható okból hiúsul meg a szerződés, ő a foglalót elveszíti. A fentiekből következően bizonytalanabb ügylet esetén előleget célszerű adni, komolyabb vételi szándékunkat pedig foglaló adásával erősíthetjük meg, ám a szerződés hibánkból történő meghiúsulásának is komoly anyagi vonzata lesz. A foglaló tehát végsősoron a szerződés biztosítására szolgáló összeg, mely csak akkor minősül foglalónak, ha szerződésben egyértelműen ekként van minősítve.

• Részletekben történő vételárfizetés

A vételár megfizetése az esetek többségében részletekben történik, amelyekhez pontosan behatárolható határidőket, feltételeket kell rendelnie a feleknek az adásvételi szerződésben. Legszerencsésebb és legegyértelműbb a teljesítéseket naptári dátumokhoz kötni. Amennyiben a vételár megfizetése részben pénzintézeti finanszírozással történik, a pénzintézet előírja, hogy az általa nyújtott finanszírozás képezze a vételár utolsó részét, a folyósításig az önerő teljes összegének megfizetésre kell kerülnie. Ezzel bebiztosítja magát. Az utolsó vételárrészlet megfizetésére az adásvételi szerződés aláírásától számított 6-8 hetes határidő kikötését szoktam javasolni – hiszen ezzel elkerülhető egy esetleges szerződésmódosítás –, annak ellenére, hogy a pénzintézetek ennél jóval rövidebb folyósítási határidőt is megjelölhetnek.

Érdemes számolni az előre nem várt eseményekkel, ezért inkább időt hagyni, hogy ne kelljen a határidő csúszása miatt az adásvételi szerződést módosítani, vagy újból egyezkedni az eladóval, hogy ne számítson fel késedelmi kamatot, ne álljon el az adásvételtől.

• Birtokba bocsátás

Az ingatlan birtokba bocsátásására legtöbbször a teljes vételár megfizetését követően szokott sor kerülni. A korábbi időpontban történő birtokba bocsátás ugyanis felveti a kérdést, hogy ha később az adásvételi ügylet mégis meghiúsul, akkor hogyan állítsák helyre a felek az eredeti állapotot:

Ha az ingatlant már a vevő használja, annak állaga romlik, esetlegesen felújításokat, átalakításokat végez, amelyek nem mindig állíthatók vissza az eredeti állapotba, illetve olyan értéknövelő beruházásokat tehet, amelyeknek a megtéríttetése utóbb nem lesz egyszerű. Az ilyen vitás helyzetek hosszú jogi procedúrát eredményezhetnek, melyeket jobb előre elkerülni.

• Tulajdonjog fenntartás, függőben tartás

Részletekben történő vételárfizetés esetén az eladónak lehetősége van arra – és e lehetőséggel érdemes is élni –, hogy tulajdonjogát csak a teljes vételár megfizetésekor ruházza át a vevőre. Ez úgy történik, hogy az eladó az ingatlan-nyilvántartásban az utolsó vételárrészlet megfizetéséig – illetve ennek a földhivatal felé történő igazolásáig és az eladó bejegyzési engedélyéig – tulajdonos marad, tehát a vevő nem rendelkezhet az ingatlannal, nem adhatja el, nem terhelheti meg. Mindezt kompenzálja a vevő oldalán a „tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye feljegyzésének”, vagy a „tulajdonjog bejegyzés függőben tartásának” az intézménye, amely az eladó rendelkezési jogát korlátozza azáltal, hogy feltüntetésre kerül az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen, hogy egy eladás van folyamatban. Ezáltal az eladó sem értékesítheti más személynek az ingatlant.

A pénzintézetek általában a függőben tartást kérik és én is ezt ajánlom Ügyfeleimnek, mivel ez azt a plusz biztosítékot adja, hogy a tulajdonos az eladás folyamata alatt már nem terhelheti meg az ingatlant semmivel, nem lehet rá végrehajtási jogot, jelzálogjogot bejegyezni, míg a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése ez ellen nem feltétlenül véd, hiszen az nem széljegyként jelenik meg a tulajdoni lapon, hanem teherként. Ezáltal nem „fogja a tulajdoni lapot”, tehát további terhek jegyezhetők be az ingatlanra. A függőben tartás azonban csak 6 hónapra kérhető, ha a vételár teljes megfizetése ennél hosszabb időtartamban történik, nincs más lehetőség, csak a tulajdonjog fenntartás.

Az eladó engedélyét a tulajdonjog bejegyzésére ezekben az esetekben nem az adásvételi szerződés tartalmazza, hanem egy erről szóló külön egyoldalú nyilatkozat, amelyet az eladó az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg ír alá és helyez ügyvédi letétbe, majd az ügyvéd nyújt be a földhivatalba a teljes vételár megfizetését követően. Az ügyvéd garantálja tehát mindkét fél jogainak védelmét.

• Haszonélvezeti jog, özvegyi jog

Akinek haszonélvezeti joga áll fenn egy ingatlanon, az az adott ingatlant a birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él személyesen. Az özvegyi jog pedig a haszonélvezeti jog egy speciális esete, tartalmában ugyanazt jelenti, a különbség csak annyi, hogy annak alapítására a házastárs halálakor, öröklés során kerül sor. Ingatlan eladásakor, ha haszonélvezeti jog áll fenn a megvásárlásra kerülő ingatlanon, ennek a sorsáról is rendelkezni kell, hiszen ennek értéke van a haszonélvező számára. Főszabály szerint a haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha más lesz az ingatlan tulajdonosa. Ettől csak úgy lehet eltérni, ha a haszonélvező ingyenesen vagy ellenérték fejében lemond az eladáskor a haszonélvezeti jogáról. Az adásvételi szerződésben a lemondást, megváltást rögzíteni kell, a haszonélvezőnek is alá kell írnia az adásvételi szerződést, illetve megváltás esetén ki kell számítani a haszonélvezeti jog értékét.

• Haszonélvezeti jog alapítása vásárláskor

Az ingatlan megvásárlásakor a vevő haszonélvezeti jogot alapíthat bárki jogosult javára (általában ez a szülők vagy házastárs javára szokott felmerülni). Az így alapított haszonélvezeti jog fennállhat határozatlan időre, a jogosult élete végéig (ún. holtig tartó haszonélvezeti jog) vagy határozott időtartamra. Haszonélvezeti jogot lehet az egész ingatlanra vagy annak egy részére, eszmei hányadára is alapítani az adásvételi szerződésben, illetve szólhat több jogosult javára is.

A fizetendő illeték szempontjából relevanciával bír, hogy kinek a javára alapítunk jogot, illetve hogy az alapítás ingyenesen vagy visszterhesen (a vételár egy részének ellenében) történik-e. Ha visszterhesen történik, akkor a haszonélvezőnek az adásvételi szerződésnél irányadó 4%-os illetéket le kell rónia.

Ha ingyenesen történik a haszonélvezeti jog alapítása az adásvételi szerződésben, akkor az ajándékozásnak minősül, ami egyenesági rokonok, házastársak között illetékmentes, tehát nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

• Energetikai tanúsítvány

Ingatlan adásvételnél az eladónak energetikai tanúsítványt kell átadnia a vevő részére. Az adásvételi szerződésben szerepelnie kell az energetikai tanúsítvány számának és dátumának, tehát annak már az adásvételi szerződés megkötésekor rendelkezésre kell állnia. Az energetikai tanúsítvány minden 50 m² alapterületnél nagyobb épületre, illetve ilyen épületben található lakásra kötelező (tehát ha maga a lakás kisebb, mint 50 m², de a lakóház, amiben a lakás található ennél nagyobb – nagy valószínűséggel – akkor be kell szerezni), amelyik tartós, egész éves használatra alkalmas. Kivételt képeznek az üdülőingatlanok, amelyek nincsenek téliesítve, az évi 4 hónapnál kevesebb használatra alkalmas épületeknél ugyanis nem kötelező.

• Közös tulajdon

Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, akkor közös tulajdonról beszélünk. Ingatlan adásvételnél ennek akkor van különös jelentősége, ha csak az ingatlan egyik részét (valamely eszmei hányadát) vásároljuk meg az egyik tulajdonostól. Ennek klasszikus esetei az ikerházak, amikor a két ikerház-fél tulajdonosai egy tulajdoni lapon szerepelnek. Közös tulajdonnál a tulajdonostársaknak mindig elővásárlási joga van, tehát az erről történő lemondó nyilatkozatot más személy részére történő értékesítésnél be kell szerezni. Ez az eladó feladata, ami többféleképpen is történhet.

Például személyesen körbejárja a szomszédokat, tulajdonostársakat és mindenkivel aláíratja a lemondó nyilatkozatot. Lehetséges, hogy tértivevényes levél útján tájékoztatja őket és határidő megadásával kéri, hogy nyilatkozzanak, hogy élnek-e az elővásárlási jogukkal. Ha a tulajdonostársak a megadott határidőben nem tesznek nyilatkozatot, akkor az a vélelem, hogy nem kívántak élni az elővásárlási joggal. Ekkor az adásvételi szerződés megköthető és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgálhat.

Közös tulajdonú ingatlan esetén nehézségbe ütközhet a pénzintézeti finanszírozás. A hitelező bankok ugyanis nem preferálják a közös tulajdont. Ez esetben megoldást jelenthet használati megállapodás kötése a tulajdonostársak között. További lehetőség a társasház alapítása, amely költségesebb, időigényesebb és bonyolultabb folyamat, viszont véglegesen és biztonságosabban tudja rendezni a tulajdonostársak egymás közötti viszonyait, mint egy használati megállapodás.

 

• Ingatlan adásvétel költségei
  • A vevő oldalán:
    • adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd munkadíja;
    • a földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzése);
    • visszterhes vagyonszerzési illeték (a NAV szabja ki határozatban);
    • az esetleges pénzintézeti finanszírozáshoz kapcsolódó költségek (a választott pénzintézettől függ);
  • Az eladó oldalán:
    • vételárból származó jövedelem adója;
    • az ingatlan esetleges tehermentesítésének költsége.

 

2. Termőföldre vonatkozó szabályok (adásvétel, haszonbérlet)

Speciális szabályok vonatkoznak a Földtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, erdő és fásított terület) adásvételére. Termőföld tulajdont csak a jogszabályban meghatározott (természetes és jogi) személyek szerezhetnek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés (haszonbérleti szerződés) a mezőgazdasági igazgatási szerv (földhivatal) jóváhagyásához kötött. Az adásvételi (haszonbérleti) szerződés megkötését követő 8 napon belül meg kell küldeni a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kifüggesztés céljából. A kifüggesztési idő (adásvétel esetén 60 nap, haszonbérleti szerződés esetén 15 nap) alatt az ingatlanra – jogszabály erejénél fogva – elővásárlási joggal rendelkezők elfogadó jognyilatkozatot tehetnek. Ha a jognyilatkozatot tevő magasabb ranghelyen szerepel a jogszabályban, mint a szerződés szerinti szerző fél, akkor az adásvételi (haszonbérleti) szerződés közte és az eladó (haszonbérbe adó) között jön létre az eredeti tartalommal. E speciális szabályok miatt a termőföldre vonatkozó szerződéskötés folyamata elhúzódó és – más ingatlanokkal összehasonlítva – különös megszövegezést igényel (pl. vételár kiegyenlítésére milyen módon és mikor kerüljön sor, hiszen nem biztos, hogy a szerződés szerinti vevő lesz a folyamat végén a tulajdonszerző).

3. Ajándékozási szerződések

Egyenesági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, stb.) és házastársak között az ajándékozás illetékmentes, legyen szó akár ingatlanokról, akár pénz ajándékról, akár egyéb ingóságokról. Az ajándékozási szerződésben meg kell jelölni az ajándékozás célját, emellett kötelező eleme az ajándék értékének megjelölése is. Az ajándékozás megtörténte mellett fontos az ajándék elfogadása is a megajándékozott részéről, mivel enélkül a szerződés nem jön létre.
Ha az ajándékozási szerződés nem egyenesági rokonok vagy házastársak között jön létre, akkor viszont illetéket kell fizetni. Ennek mértéke aszerint alakul, hogy lakásról vagy egyéb vagyontárgyról van-e szó. Az illeték mértéke lakások ajándékozása esetén 9%, míg minden más típusú ingatlan (garázs, telek, stb.) és vagyontárgy esetén 18%.

4. Bérleti, használati szerződések

A leggyakrabban előforduló bérleti jogviszony a lakások bérletére kötött szerződés (például ideiglenes munkavégzés vagy tanulmányok folytatása céljából). A bérleti szerződések általános szabályain túl a lakás célú ingatlanokra speciális rendelkezéseket is megállapított a jogalkotó. Először is szükséges leszögezni, hogy szerződést mindenképpen kötni kell. Egyrészről azért, mert a Lakástörvény előírja az írásbeli alakszerűséget, másrészről pedig egy későbbi vitás helyzetben nagy segítséget jelenthet. Javaslom, hogy a szerződést foglaljuk teljes bizonyító erejű magánokiratba (a felek aláírása mellett két tanú is szerepel a szerződésen, akiknek nevét, lakóhelyét és aláírását kell feltüntetni vagy ügyvéd ellenjegyzi a szerződést) A bérleti jogviszonyra elsősorban a felek szerződésbe foglalt megállapodását kell alkalmazni, ha azonban a felek valamilyen kérdésről nem rendelkeztek, akkor a Ptk. és a Lakástörvény szabályai irányadók. A bérbeadó és a bérlő jogainak megfelelő védelme érdekében a következőkre mindenképpen érdemes kitérni a szerződésben:

• adatok: bár evidensnek tűnik, de fontos hangsúlyozni, hogy pontosan rögzítsük a felek (elérhetőség is!) és a lakás (pontos cím, helyrajzi szám, négyzetméter, helyiségek száma) adatait.
• rögzítsük a lakás állapotát, illetve a lakásban található berendezési és felszerelési tárgyakat, és amennyiben megoldható, ezek állapotát fényképekkel is dokumentáljuk.
• a bérleti díj és a költségek: mennyi a lakás bérleti díja, mikor és hogyan kell azt megfizetni, továbbá a használatból eredő költségek (köznapi nyelven szólva „rezsi”) megfizetése milyen módon történik.
• a kaució: szerepe, hogy biztosítékot nyújtson, mértéke általában egy-két havi bérleti díj összegével egyezik meg.
• a szerződés időtartama: mennyi ideig tart a felek között a bérleti jogviszony, az határozott vagy határozatlan idejű.
• a felmondás szabályai: milyen okból és milyen felmondási idővel lehet a szerződést megszünteti, illetve hogyan kell ezt közölni a másik féllel.
  

5. Társasház alapítása

Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, de feltétele, hogy abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség legyen vagy legyen kialakítható. Az alapítás az ingatlan valamennyi tulajdonostársa (vagy egyszemélyi tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító) alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással (konszenzussal) létesíthet. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges, mely a közokiratba vagy ügyvéd (vagy kamarai jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okirat alapján történik. Az alapító okiratban meg kell határozni:

• a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (alaprajz alapján);
• a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját;
• a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását;
• az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt;
• a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.