1. Fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, peres eljárás helyett fizetési meghagyás kibocsátásával kell a pénzkövetelés iránti igényt érvényesíteni. Az eljárást természetes személyek papíralapú kérelemmel, jogi képviselővel eljáró felek, illetve elektronikus ügyintézésre kötelezett felek elektronikus úton terjeszthetik elő a közjegyzőnél. Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés összegének 3%-a, minimum 8.000,- Ft, illetve annyiszor 1.600,- Ft, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000,- Ft. A közjegyző a papíralapon előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki. Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett önként nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében. Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folytatódik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.
2. Egyoldalú nyilatkozatok szerkesztése, ellenjegyzése
3. Ügyvédi felszólítás megfogalmazása
4. Más által elkészített szerződés áttanulmányozása és javaslattétel az ügyfél érdekei szerint
Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésének költségei a vevőt terhelik, ezért leggyakrabban a vevő választja ki a szerződést elkészítő és ellenjegyző ügyvédet. Az okiratszerkesztő ügyvéd feladata, hogy mindkét fél érdekeinek védelmére kellő hangsúlyt fektessen, ám ha eladói oldalon nem vagyunk kellően jogtudatosak, előfordulhat, hogy nem a számunkra legkedvezőbb megoldás kerül megszövegezésre a szerződésben és ez később problémát, vitát generálhat. Célszerű lehet tehát „saját” ügyvédünkkel is konzultálni, ha bizonytalanok vagyunk, hogy a szerződés valóban az akaratunknak mindenben megfelelő tartalommal készült el.
Szintén érdemes lehet ügyvéddel konzultálni munkaszerződés aláírása előtt, hiszen az egy igen „szabad műfaj”, a felek szinte bármiben megállapodhatnak, amit a jogszabályok nem tiltanak. Ebben kell tehát rögzítenünk mindazt, ami a munkaviszonyunk szempontjából lényeges, és nem feltétlenül gondolunk előre minden eshetőségre. Tudni kell viszont, hogy amit nem tartalmaz a szerződés, arra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni, ami nem feltétlenül kedvező a munkavállaló számára.
5. Munkaszerződés és egyéb munkaügyi megállapodások elkészítése